A Bitcoin forradalmasíthatja a világ illegális kereskedelmét – olyannyira, hogy ez rögtön az első a rendszer négy fő hajtómotorja közül. A szinte tökéletes névtelenségével, lenyomozhatatlanságával és nagyfokú pénzmosó-potenciáljával a Bitcoin minden ma hozzáférhető eszköznél tökéletesebb alternatívát kíván a szürke- és a feketegazdaságnak.

Nyilván nem nehéz véleményt alkotni egy olyan technológiáról, ami forradalmasíthatja a szerencsejátékokat, valamint a drog- és a fegyverkereskedelmet. A tények azonban tények maradnak: ha az ember el akar rejteni egy tevékenységet az állam fürkésző tekintete elől, és talál egy technológiát, amivel ezt hatékonyan megteheti, akkor igen nagy a valószínűsége annak, hogy fel is fogja használni azt a technológiát erre a célra.

A Bitcoin négy fő hajtómotorja
Ez egy négyrészes cikksorozat első része, melyben Falkvinge az általa a Bitcoin legfontosabb hajtóerőinek tartott területeket járja körül. Ezen első cikk az illegális kereskedelmet vizsgálja; a következő a nemzetközi kereskedelmet, a harmadik az általános kereskedelmet, a negyedik pedig a befektetéseket veszi majd górcső alá.

No de mégis, hát… illegalitás… az nem egy rossz dolog…?

Valóban óriási hatásai vannak a társadalomra, ám ezek nem feltétlenül mind negatívak. Ahogy egy korábbi írásomban is feltettem a kérdést, ugyan kicsodák a kongresszusi tagok, szenátorok és parlamenti képviselők, hogy eldöntsék, mivel kereskedhetnek egymás közt az emberek, és mivel nem? Ezt a jogot egyszerűen csak magukhoz ragadták vagy épp örökölték az őket megelőző uralkodóktól, de soha senki nem adta önként a kezükbe. Ha pedig az emberek megtalálják a módját e kierőszakolt korlátok megkerülésének, akkor legalábbis én a magam részéről nem lennék meglepve, ha tömegesen élnének is a lehetőséggel, és gyakorlatilag fenntarthatatlanná tennék ezeket az önkényes törvényhozói ediktumokat.

Meglátásom szerint a Bitcoin és általában véve a kriptopénz, mint olyan, nem csak hogy szembe tud szállni magával az illegális kereskedelem fogalmával, de éppúgy meg is tudja dönteni azt, ahogyan a nyomtatott sajtó is szembeszállt az illegális véleménnyilvánítás fogalmával, és szintén megdöntötte azt.

Gondolkodjunk csak el ezen egy kicsit: elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol a technika fejlődése nagy mértékben megzabolázhatja a törvényeket és a törvényhozást.

Érdemes visszatekintenünk egy kicsit a szabályozott és a szabad véleménnyilvánítás kora közti különbségekre: mert bár az utóbbi egyben azt is jelenti, hogy hülyeségek, hazugságok és végtelen Való Világ-áradat zúdul ránk folyamatosan, még így is csak alig néhányan állítják azt, hogy ez már túl nagy ár azért, hogy nyugodtan beszélhessünk. Míg ezzel szemben a szabályozott véleménnyilvánítás korában az emberek soha nem lehettek igazán biztosak a dolgukban: a gyanús eszméket és gondolatokat hamar lenyesték, nem ritkán a hirdetőik és a követőik fejével együtt.

Akárhogy is, meglehetősen értelmetlen arról vitatkozni, hogy a technikai fejlődés jó vagy rossz dolog-e. Ennyi erővel arról is vitatkozhatnánk, hogy jó vagy rossz-e az, hogy egyes bokrok áfonyát teremnek. Bármit is hozunk ki ugyanis a vitából, attól az áfonya még ugyanúgy teremni fog, és a legkevésbé sem fogja érdekelni a véleményünk.

Fejlődési potenciál

Tegyük most félre egy kicsit az erkölcsi kérdéseket, és vegyük szemügyre a dolgokat tisztán gazdasági szemszögből; elvégre a gazdaság a Bitcoin veleje – hogy épp mikor, hol és milyen színű, az már egy másik kérdés. A Bitcoin fejlődési potenciálját már az előző írásomban körvonalaztam, ahol azt foglaltam össze, hogy miért is fektettem bitcoinba a pénzemet.

A világ összesen megközelítőleg 75 ezermilliárd dollárt kitevő pénzkészletének mintegy 5-30%-a az illegális kereskedelemben mozog – pontos becslést azonban a dolog természetéből fakadóan nehéz tenni. Vegyük ezért a legkisebb, 5%-os értéket, majd egy újabb becsléssel tegyük fel, hogy ennek mintegy 10%-a összpontosul a feketegazdaságnak abban a fejlett technikájú szegmensében (gondolok itt például az olyan kereskedőkre, akik észlelhetetlen interkontinentális tengeralattjárókat tudnak építeni), amelyik ebből a körből elsőként csaphat le a Bitcoinra.

Tegyük fel, hogy az elkövetkező évek során az ilyen kereskedők a forgalmuk mintegy egyhatodát helyezik át próbaképp a Bitcoin rendszerébe, hogy kiismerjék azt és felmérjék a lehetőségeit. Ez azt jelenti, hogy a 75 ezermilliárd dollár 5%-a 10%-ának 15%-a (ez mintegy 60 milliárd USD-ra rúg) kerül be a Bitcoin ökoszisztémájába. A jelenleg forgalomban lévő mintegy 6,5 millió bitcoin darabonként 20$-ral számolva durván 130 millió dollárt ér.

Így tehát a Bitcoin ökoszisztémájában rendelkezésre álló kereskedelmi érték az elkövetkező néhány év során megötszázszorozódhat – és akkor még csak ezt az egy hajtómotort vettük számítsába a négyből. Ami persze még nem jelenti egyben azt is, hogy ezzel együtt a bitcoin értéke is automatikusan megötszázszorozódna; a piac ennél jóval összetettebb. A várható fejlődés mértékéről azonban mindenképp jó képet ad ez a becslés.

Következik: a nemzetközi és az általános kereskedelem. Ezek a motorok még ennél is sokkal, sokkal nagyobb jelentőségűek – és ráadásul még legálisak is.